Ha valakiről kiderül, hogy gluténérzékeny, szinte biztosan végigjárja a mekiskaja-rendeltpizza-péksüti-gyász fázisait.

1. Először sokkot kapsz (vagy örülsz, hogy nincs még nagyobb baj)
2. Majd következik a tagadás: "Inkább belepusztulok, de McRoyal nélkül nem élet az élet".
3. Ezután jön a düh és a harag fázisa: Pusztuljanak a gabonaalapú kultúrák és búzaföldek! A cipók és a pékek!

Végül pedig tudatosul, hogy életed végig nyomhatod, és elkezded felfedezni a GM (később pedig, ha elég "szerencsés" vagy, a laktózmentes) világot... Amatőr gasztroenterológus leszel, sokkolod a nagyit (és az összes rokont, aki etetne), a boltban pedig előbb nézed meg a csomagolt ételek összetevőit, mint az árát/ízét/bármit. Mivel engem már a szálló liszt egy molekulja is kicsinálhat, ezért a cukrász másodállás mint perspektíva szintén összedőlt egy pillanat alatt. A sütést viszont nem hagytam abba. Elfogyott ugyan egypár 1000 Ft/kg-os gluténmentes liszt, mire rájöttem, hogyan lehet mócsingos fűrészportészta helyett puha sütit készíteni, de... megérte. Mert most én tömöm sütikkel a családot, és a munkatársaimat is. Mert a péntek az sütipéntek!

Szóval úgy döntöttem, hogy elindítom a 94526. gluténmentes blogot, hogy megőrizzem és megosszam legjobban sikerült sütirecepteket. Semmi extra célunk nincs: ha van kedved, inspirálódj innen, süss, kérdezz, örülünk, hogy itt vagy!